Szeretettel köszöntelek a Neoton Família Rajongói Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Neoton Família Rajongói Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Neoton Família Rajongói Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Neoton Família Rajongói Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Neoton Família Rajongói Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Neoton Família Rajongói Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Neoton Família Rajongói Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Neoton Família Rajongói Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
15 éve | Öhl Krisztina | 0 hozzászólás
Szembe megyek, szembe megyek,
érdeklődve üdvözölnek!
Hátam mögött, hátam mögött
gúnyolódva üvöltöznek!
Keménységből annyit kaptam,
hogy unom is már!
Őszinteségért annyit adtam,
hogy nekem is fáj!
Refrén:
Vállamon ott lóg a batyu,
Én vagyok a legkisebb fiú!
Hall még rólam város, falu,
Én vagyok a legkisebb fiú!
Messze megyek, messze megyek,
tiszta lappal újra kezdek!
Visszajövök, visszajövök!
Minden rosszat elfelejtek!
Keménységből annyit kaptam,
hogy unom is már!
15 éve | Öhl Krisztina | 0 hozzászólás
Anyukám mindig azt mesélte, hogy már két hónapos koromban, majd hogy nem a pólyában énekeltem először. Amikor ez a téma felmerült mindig apámat hívta, hogy igazolja őt, hiszen annak idején ő is ott ált a kiságy mellett, ahol az első produkció elhangzott. Nélkülük biztosan nem lettem volna színpadi ember, hiszen nekik köszönhetem a hallásom, a zene szeretetemet.
Anyám minden óvodai és iskolai szereplésemnél a közönség között hallgatta a véleményeket, és legtöbbször magában örvendezett a sikernek.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu